Oklevél 1439-ből

1437-1439 között keletkezett oklevél Zsigmond király egykori birtokainak összeírásáról.

Oklevél 1531-ből

1531. január 25., Buda. János király Solymár birtokot és várat, Kiskovácsi birtokot és Páty (Paath) birtok felét Buda városának adja. (Átírva a k. 1538 március 27-iki oklevelében. Fol. Lat. 1205/ll. Nemzeti Múzeum.) 1507.

Oklevél 1528-ból

1528. április 30, Prága. I. Ferdinand király hozzájárul ahhoz, hogy a budai káptalan előtt Salmaar-i Bakyth Pál az egész Alsokowachy birtokot, amely akkor teljesen lakatlan, Pilis megyében 500 forintért eladja Bakai Demeter diáknak. (Királyi könyvek I. 128. 1.) 1492.

Oklevél 1337-ből

1337. május 8. A budai káptalan előtt a nyulakszigeti apácák a Budához közel fekvő Salmar-t és a Fejér megyei Keueiazou másként Zenthyuan-t, valamint Nógrád és Somogy megyében fekvő községeket tíz évre Drugeth Vilmos nádornak adják benépesítés céljából. A nádornak 1337-ben 10, a következő két évben 12, az utána következő években pedig évi 16 márkát kell fizetnie.Eredeti: DL 3659 Anjoukori III. 353

Oklevél 1355-ből

I. Lajos király előtt a néhai István bán fiai Dénes, Miklós és Imre a tolnamegyei Merse birtokot elcserélik a szigeti apácáknak a Nána ispántól kapott Solymár (Salmar) és Kézakovácsi (Kezokoachy) pilismegyei birtokaival. (Ered. DI. 4548, Anj. VI. 371. 1.) 340.

Oklevél 1363-ból

1363. február 22.
A sági konvent előtt Henrik garamszeritbenedeki apát a maga és Miklós, a Visegrád melletti Szent András-rnonostor apátja nevében tiltakozik az ellen, hogy az apátok telepesei Óbudaőrsön szőlőket telepítsenek s azok adóját (debitum) az egyház sérelmével nem fizetik, a szőlőket az óbudaiaknak eladják, s hogy az óbudaiak fegyveresen behatoltak Óbudaőrsre és a fűvet lekaszálták. (Eredetije az esztergomi kpt. orsz. lvt.) 371.

Oklevél 1383-ból

1383. február 4. Buda. Mária királyné felszólítja az aradi káptalant, hogy vizsgálja ki vajai Heem fia: Pál fia: Péter bán özvegyének panaszát, mely szerint jánki Ivánka fia: László mester rárontva az ő vajai birtokára, egy lovát elvitte, s a Krassó folyón levő malmának gátját tönkretette. Személyfelsorolás: András, oroszapáti Maius fia: Miklós, Tamás fia: Dénes, salmar-i Domonkos fia: Gergely. (No. 1857.) Kiadta: Pesty, Krassó vm, tört. III . 160. (Hibás kelet-feloldással.)

Oklevél 1391-ből

1391. október 21.1036. Zsigmond király Zenth Andras-i Lőrinc fia Pál deák nádori titkár és Chanold-i Dénes fia Benedek, Salmar-i várnagy kérésére átírja saját 1390. ápr. 16-i oklevelét, amelyben Zenth Andras-i Miklós leányait apjuk birtokaira fiúsítja. Átírta Pálóczi László országbíró 1466. márc. 17. Tanódi 210.1.

Oklevél 1397-ből

1397. június 1., Buda. 1036. Zsigmond király miután Kwsal-i Jakch fiai, György, István és János visszaadta Zeech-i Miklós és Marchal-i Miklós náluk 5000 forintért zálogban fekvő birtokait, ugyanazon összegért nekik elzálogosítja a Pilis megyei Salmar várát és a Tolna megyei Ffeldwar oppidum-ot tartozékaival együtt.Eredeti: Erdélyi Nemzeti Múzeum, Wesselényi cs. lt. DF 254821

Oklevél 1401-ből

1401. március 9, Buda. Zsigmond király Maróti János macsói bán kérésére neki adja azon birtokrészt, amelyet a hűtlenné lett István vajda erőszakosan Solymár várához csatolt, noha a bán Perbál birtokához tartozott, amely Swmrakus mester magtalan halálával a királyra visszaszállott. (Zsigmond k. 1405 nov. 28. megerősítésével Dl. 8647.) 490.